A mesterséges intelligenci kutatás kialakulása során két nézet bontakozott ki. Az egyiket erős mesterséges intelligenciának a másikat u.n. gyenge mesterséges intelligenciának nevezték el. Mindkét irányzat a az elméleti mesterséges intelligencia kutatáson belüli alakult ki. A foglalmat először John. R. Searle (1980) vezette be.

Az erős mesterséges intelligencia nézőpont hívei szerint az intelligencia algoritmusokkal megvalósítható. Olyan rendszerek is kialakíthatók, melyek valóban gondolkodnak, tehát pontosan úgy viselkednek, mint az emberi elme. Az intelligencia mértéke e szerint, az algoritmus bonyolultságán múlik. Az olyan szellemi tulajdoságok, mint értelem, érzelem, gondolkodás, az algoritmusok tulajdonságai. Az álláspont szerint egy algoritmus önmagában intelligens lehet.

A gyenge mesterséges intelligencia nézőpontja szerint az intelligenciában nem választható szét az algoritmus az agytól. Ki lehet alakítani olyan rendszereket, amelyek úgy cselekszenek mintha intelligensek lennének.